[HUN56]-Magyar Akarat
Worldoftanks Magyar Klán
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Ansaldo
Az 1930-as évek elején a FIAT-cég által kifejlesztett olasz páncélozott harcjármű. Jelzése: CV-33 vagy CV-35. Feladata biztosító és összekötő volt.
A Honvédelmi Minisztérium 1934-ben 150 Ansaldot rendelt fegyverzet nélkül, amelyek 1936. decemberére érkeztek meg, magyar Gebauer géppuskákat szereltek be.
1938-tól az Ansaldok a gyorscsapatok páncélos-zászlóaljainak állományába kerültek. Részt vettek a Szovjetunió elleni hadjáratban, de 1941. szeptemberben kivonták őket a harci állományból.
A megmaradt Ansaldokból 10-10-et átadtak a Csendőrségnek, és a Rendőrségnek, továbbá 10 a horvát fegyveres erőkhöz került.
Súly: 3,2 t
Hossz: 3,15 m
Szélesség: 1,40 m
Magasság: 1,28 m
Motor: Fiat CV3-005; 4 hengeres, soros benzinmotor
Teljesítmény: 43 LE
Sebesség: 42 km/h
Hatótávolság: 150 km
Páncélzat: 6-13,5 mm
Fegyverzet: 2db 8 mm-es géppuska (olasz) vagy 1db 20mm-es nehézpuska (magyar)
Legénység: 2 fő
39M Csaba
A Weiss Manfréd vállalat 1938-ban kezdte el az első könnyű páncélzattal ellátott, AC2-esek gyártását, amelyek 1939-ben kerültek tesztelésre és alapjául szolgáltak a 39M Csabának elnevezett, sorozatgyártásra kerülő páncélgépkocsinak. A Csaba befejező munkálataiban Straussler Miklós nem vett részt. A 8 kísérleti példány legyártását követően a Weiss Manfréd 53 teljes páncélzatú Csabára kapott megrendelést, amelyek 1940 tavasza és 1941 nyara között készültek el.
A páncélgépkocsi megfelelt az akkori hasonló, páncélos felderítő járművek világszínvonalának, bár hatótávolságban elmaradt azoktól. Mivel a Csaba tulajdonságai teljesítették a Honvédség elvárásait, a gyártótól 1941 végén, előbb 50 darabot rendeltek meg, (ebből 32 1942-ben készült el, 18 1943-ban) majd ezt követte egy 1943 januári megrendelés 70 darabra, melyből 12-t, 1943-ban szállítottak, 20-at pedig 1944-ben. Összesen így, 135 Csaba felderítő jármű készült, amelyből 30 volt 40M parancsnoki változat. További 18 Csaba torony került a dunai flottillához a PM1-es páncélos motorcsónakok felfegyverzéséhez. Egyetlen Csaba páncélgépkocsi sem maradt fenn.
Súly: 6 t
Hossz: 4,52 m
Szélesség: 2,1 m
Magasság: 2,33 m
Motor: 8 hengeres Ford
Teljesítmény: 90 LE
Sebesség: 65 km/h
Hatótávolság: 150 km
Páncélzat: 9 mm
Fegyverzet: 1 db. 20 mm-es géppuska, és mellé 2 db. 8 mm-es géppuska
Legénység: 4 fő
A 43M Lehel
A 43M Lehel a Magyar Királyi Honvédség szolgálatában álló sebesült- és csapatszállító gépkocsi volt a II. világháború alatt.
Lehel S (sebesültszállító változat): A magyar harckocsialakulatok harctéri tapasztalatai szerint a kilőtt harckocsik személyzetének mentése csak páncélozott járművekkel lehetséges, amelyek elszállítják a peremvonalból a sebesülteket. A Haditechnikai Intézet mérnökei ezért 1943 májusában kezdtek kifejleszteni egy, a 40M Nimród légvédelmi gépágyú alvázára szerelt szállítójárművet. A tornyot leszerelték, és a helyére egy, a sebesültek és az egészségügyi személyzet számára kialakított, páncéllemezekkel körülvett, megmagasított oldalfalú szállítóteret hoztak létre. A jármű négy fekvő sebesült+négy további személy (könnyebb sebesült, ápolószemélyzet) szállítására volt alkalmas.
Lehel Á (árkászszállító változat): A Lehelt alkalmassá tették árkászok szállítására is. Egy járműre nyolc katona fért fel. Fegyverzete egy golyószóró volt, melyet a homlokpáncélra helyeztek el. A felszerelést a páncélzat külső oldalára rögzítették.
A Lehel Á és S között nem volt számottevő különbség, átszerelésüket egyik típusból a másikba 10 perc alatt végre lehetett hajtani. A prototípust 1943 nyarán mutatták be. A Haditechnikai Intézet a jármű rendszeresítését javasolta, de a vezérkar inkább a Nimród gépágyúk előállítását szorgalmazta, így a Lehel sorozatgyártására nem került sor.
Súly: 10,2 t
Hossz: 5,3 m
Szélesség: 2,3 m
Magasság: 1,9 m
Motor: mintakocsi: Büssing NAG Type L8V/36TR -tervezett sorozat:
Ganz VIII., VGT 107, 4 ütemű, 8 hengeres, benzin
Teljesítmény: 155 LE
Sebesség: 46,5 km/h
Hatótávolság: 225 km
Páncélzat: 6-20 mm
Fegyverzet: -Lehel Á: 1 db golyószóró -Lehel S
Legénység: 1+8 fő
Nimród
A Magyar Honvédség által 1940-ben rendszeresített Nimród alapját a svéd L-62-es képezte. Ennek alváza hosszabb volt, mivel négy helyett 5 pár futógörgovel szerelték. A magyar mérnökök áttervezték a tornyot, de a fegyverzetet megtartották. A második sorozatban a motoron változtattak: a német Büssing helyett annak GANZ licenszét szerelték be. A Nimródot eredetileg kettős célra szánták, páncélvadászként és légvédelmi gépágyúként is számításba vették.
A Szovjetunióban vívott harcok során kiderült, hogy hatástalan a T-34-esekkel és a KV-1-esekkel szemben. Annál inkább bevált, mint a páncélos csapatokat és a gyalogságot támogató önjáró légvédelmi löveg. Ezért a kezdetben a páncélosegységekhez rendelt Nimródokat 1943-44 fordulóján fokozatosan a légvédelmi tüzérséghez osztották be.
Súly: 10,5 t
Hossz: 5,32 m
Szélesség: 2,30 m
Magasság: 2,80 m
Motor: 8 hengeres Büssing vagy GANZ VIII. VGT 107
Teljesítmény: 155 LE
Sebesség: 50 km/h
Hatótávolság: 225 km
Páncélzat: 6-13 mm
Fegyverzet: 1 db 40 mm-es 36M Bofors légvédelmi gépágyú
Legénység: 6 fő
38M Toldi I
1938-ban rendszeresítették a magyar honvédségben a svéd L-60-as harckocsi némileg átalakított változatát, melyet a MÁVAG illetve a Ganz gyártott. Az elégtelen fegyverzettel és vékony páncéllal rendelkező könnyű harckocsit elsősorban felderítésre és összekötő feladatok ellátására használták.
Súly: 8,5 t
Hossz: 4,75 m
Szélesség: 2,14 m
Magasság: 1,87 m
Motor: Büssing NAG, 8 hengeres
Teljesítmény: 155 LE
Sebesség: 50 km/h
Hatótávolság: 200 km
Páncélzat: 5-13 mm
Fegyverzet: 1 db 20 mm-es 36M nehézgéppuska; 1 db 8 mm-es Gebauer géppuska
Legénység: 3 fő
42M Toldi IIA
A Toldi I-esek elégtelen védettségűnek és tűzerejűnek bizonyultak. Mivel nem volt értelme a típus áttervezésének, ezért 1942-ben az egyszerű megerősítés mellett döntöttek. A futómű gyengesége miatt csak a legveszélyeztetettebb helyeken vastagították meg a páncélzatot, amely még így is gyenge maradt. A tűzerő növelése érdekében a Toldi IIA 40 mm-es löveget kapott. Súlya megnőtt, emiatt gyakori volt a futóműhiba, teljesítménymutatói romlottak, ezért jobbára csak felderítésre használták.
Súly: 9,4 t
HossZ: 4,75 m
Szélesség: 2,14 m
Magasság: 1,87 m
Motor: Büssing NAG, 8 hengeres
Teljesítmény: 155 LE
Sebesség: 47 km/h
Hatótávolság: 190 km
Páncélzat: 5-35 mm
Fegyverzet: 1 db 40 mm-es 42M löveg; 2 db 8 mm-es 34/37M Gebauer géppuska
Legénység: 3 fő
40M Turán I
A harckocsi licenszét 1940-ben vették meg a Skoda gyártól. A kísérleti stádiumban lévő T-21-est többszörösen átalakították, és Turán néven rendszeresítették. A prototípus 1941-ben készült el, gyártása több üzemben folyt. A személyzet nehezen kezelhetőnek tartotta, gyakran meghibásodott, és a páncél vastagsága is elégtelennek bizonyult. Szükségessé vált áttervezése, hogy a védettséget és a tűzerőt növelni lehessen.
Súly: 18,2 t
Hossz: 5,5 m
Szélesség: 2,44 m
Magasság: 2,30 m
Motor:Weisz V8
Teljesítmény: 260 LE
Sebesség: 47 km/h
Hatótávolság: 165 km
Páncélzat: 13-25(50) mm
Fegyverzet: 1 db 40 mm-es 41M harckocsilöveg; 2 db 8 mm-es 34/40M Gebauer géppuska
Legénység: 5 fő
41M Turán II
A Turán I áttervezése 1941-re elengedhetetlenné vált. Az alapmodellből kiindulva egy nagyobb tűzerejű, jobban védett típust kellett kialakítani. Ezt egy nagyobb ágyú és egy nagyobb méretű torony beépítésével oldották meg. Ez a módosítás 1 tonnával növelte a tömeget. A megnövekedett súly rontotta a teljesítménymutatókat. Hamarosan kiderült az is, hogy a rövid csövű ágyú helyett hosszú csövű szükséges, de ez a változat, és a csak prototípusként elkészült Turán III sem került már sorozatgyártásra.
Súly: 19,2 t
Hossz: 5,5 m
Szélesség: 2,44 m
Magasság: 2,60 m
Motor:Weisz V8
Teljesítmény: 260 LE
Sebesség: 45 km/h
Hatótávolság: 150 km
Páncélzat: 13-25(60) mm
Fegyverzet: 1 db 75 mm-es 41M harckocsiágyú; 2 db 8 mm-es géppuska
Legénység: 5 fő
43M Turán III
A sok reménnyel kecsegtető 43M 75 mm-es hosszú csövű páncéltörő ágyúból gyártási gondok miatt csak kettő darab készült. 1944 tavaszán hagyta el a szerelőcsarnokot. A mellső páncél vastagságát 80 mm-esre növelték. Védettségét a kötényezés is növelte. Azonban a fegyver hatékonysága és a tank védettségének növekedése a mozgékonyságának csökkenésével járt együtt. A motor teljesítménye változatlan maradt, de a harckocsi tömege 21 tonnára nőtt. A Turánok átépítése T. III típusúvá már nem valósulhatott meg. 1944 júliusában és augusztus elején a Weiss Manfrédot ért sorozatos bombatámadások miatt erről a tervről le kellett mondani.
Súly: 21 t
Hossz: 6,6 m
Szélesség: 2,60 m
Magasság: 2,70 m
Motor:Weisz V8
Teljesítmény: 260 LE
Sebesség: 40 km/h
Hatótávolság: 150 km
Páncélzat: 13-25(80) mm
Fegyverzet: 1 db 75 mm-es 43M harckocsiágyú; 2 db 30/40M 8 mm-es géppuska
Legénység: 5 fő
43M Zrínyi II
A németek által szerzett tapasztalatokat figyelembe véve a magyar hadvezetés úgy döntött, hogy a gyalogság és a harckocsik támogatásának céljából, valamint páncélelhárító feladatokra ki kell fejleszteni egy saját tervezésű önjáró löveget. Ehhez az alapot a Turán harckocsik alváza képezte, de azt 44 cm-rel meg kellett szélesíteni.
Kétféle fegyverzetet terveztek a járműhöz, de a 75 mm-es ágyú gyártási nehézségei miatt a harckocsik ellen is bevethető Zrínyi I-esből csak a prototípus készült el. A 75 mm-es tarackkal felszerelt Zrínyi II viszont nem volt alkalmas tankelhárításra. Problémák jelentkeztek az erőátviteli rendszernél, és gondokat okozott az osztott lőszer alkalmazásából eredő nem megfelelő tűzgyorsaság. Ugyanakkor nagyban megnövekedett a menetstabilitás, a fordulékonyság, és igen korszerűnek számított az alacsony építés. Prototípusa 1942-ben készült el, hadrendbe állítására a következő évben került sor.
Súly: 21,6 t
Hossz: 5,55 m
Szélesség: 2,89 m
Magasság: 1,9 m
Motor:Weiss Manfréd V-8H 8 hengeres
Teljesítmény: 260 LE
Sebesség: 43 km/h
Hatótávolság: 220 km
Páncélzat: 13-75 mm
Fegyverzet: 1 db 105 mm-es 40/43M tarack
Legénység: 4 fő
44M Zrínyi I
Zrínyi I néven egy 75 mm űrméretu, hosszú csövű (a Párduc harckocsiágyúja), nagy telejesítményu harckocsiágyúval ellátott röhamlöveget is kifejlesztettek. A rohamlöveg mellső páncélzatát 100 mm-esre vastagították, és beépítették az új löveget. Anyaghiány miatt a Diósgyori GANZ bejelentette, hogy nem képes a tervezett 75 mm-es lövegeket legyártani. Így Zrínyi I-esből csak a prototípus készült el.
Súly: 21,6 t
Hossz: 5,55 m
Szélesség: 2,89 m
Magasság: 1,9 m
Motor:Weiss Manfréd V-8H 8 hengeres
Teljesítmény: 260 LE
Sebesség: 43 km/h
Hatótávolság: 220 km
Páncélzat: 13-100 mm
Fegyverzet: 1 db 75 mm harckocsiágyú
Legénység: 4 fő
44M Tas
A 38 tonnásra tervezett Tashoz nagyobb teljesítményu motorra volt szükség, de csak a Turán motorja állt rendelkezésre, újat sem kapni, sem készíteni nem lehetett. Ezért 2db 260 LE-s Turán motor került beépítésre párhuzamosan, egy közös hajtómuvel és egy olyan 2x5 fokozatú bolygómuves sebességváltóval együtt, amelyet terhelés alatt is lehetett kapcsolni. A harckocsi mellső lánckerék meghajtású volt, emiatt a nyomatékátvitelt és a mellső kihajtást meg kellett oldani. Ez a Tigris és a Párduc harckocsiktól átvett megoldás volt. A futóműnél a Toldinál és a Turánnál tapasztaltakat figyelembe vették, és ezért nem torziós rugózással készítették, a kis görgős kerekeket is kicserélték. Oldalanként 3 pár laprugókra is támaszkodó középnagyságú görgőpárt alkalmaztak.
A gyár a Tasnál egy lényeges műszaki problémát oldott meg: a páncéltesteket hegesztették és csak minimális mennyiségben használtak szegecseket. Tas nehéz harckocsiba 75mm-es űrméretű 43M magyar páncéltörő ágyút akartak elhelyezni, ehhez kellett egy minél kisebb felületű tornyot kialakítani. 1944 tavaszán a hegesztett törzs és a torony elkészült, a páncéltestbe a futóművet, a motorokat és a meghajtást beépítették. 1944. július 27-én a Tas szerelési munkáit az amerikai légitámadás miatt abba kellett hagyni. A bombázás a szereloműhelyt és a gépműhelyt elpusztította. A leszakadó csarnok rádolt a harckocsira, amely kiégett.
Súly: 38 t
Hossz: 7,1 m
Szélesség: 3,5 m
Magasság: 3 m
Motor: 2 x Weisz V8
Teljesítmény: 2 x 260 LE
Sebesség: 45 km/h
Hatótávolság: 220 km
Páncélzat: 20-50(120) mm
Fegyverzet: 1 x 43M 75 mm harckocsiágyú, 2 x 8 mm géppuska
Legénység: 4-5 fő
44M Tas rohamlöveg
A Weiss Manfréd szakemberei a Tas tervezésekor megtervezték a nehéz magyar rohamlöveget is. Futóművét a harckocsinál is alkalmazottak szerint alakították ki, a páncéltestnél figyelembe vették a Zrínyi rohamlöveg igen jól sikerült formáját. A motorokat együtt és külön üzemeltethető kivitelben építették volna be. A harckocsiból átvett 2x5 sebességes terhelés alatt is kapcsolható bolygóműves sebességváltó szintén a mellsőlánckerekeket hajtotta volna.
A tervek szerint fő fegyverzetéül a német 88 mm űrméretű L/71 hosszúságú harckocsilöveget (Elefant) szánták. A 120mm vastagságú homlokpáncéljának a vízszintessel bezárt szöge kb. 40 fok lett volna. A rohamlöveget az 1944 tavaszi bombázások miatt teljesen elkészíteni nem tudták, de a harckocsival közös részeket legyártották. Mindkét prototípust 2-2 példányban tervezték, így összesen 4 készlet futómű, motorpár és sebeségváltómű készült.
Súly: 37 t
Hossz: 9,5
Szélesség: 3 m
Magasság: 2,3 m
Motor: 2 x Weisz V8
Teljesítmény: 2 x 260 LE
Sebesség: 45 km/h
Hatótávolság: 220 km
Páncélzat: 20-50(120) mm
Fegyverzet: 1 x 88 mm L/71 harckocsilöveg
Legénység: 4-5 fő
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 1
Tegnapi: 1
Heti: 16
Havi: 27
Össz.: 10 861
Látogatottság növelés
[HUN56]-Magyar Akarat - © 2008 - 2025 - magyarakaratklan.hupont.hu